Réges  régen a mecseki erdő mélyén titokzatos dolgok történtek. Négy gyermek tragédiája után lecsillapodtak a sötét bűntettek. A 16 éves Kristán Noel elutazott a nagymamájához Mecsek csodás városába Pécsre családi problémái miatt. A hegy tetején egy szép régi típusú házban lakott nagymamája  egy csendes erdei völgyben. Noel új barátokat ismert meg és egy különös ékszer megtalálása után pedig gonosz ellenségeket.

 

1. fejezet

 

Nem tudtam legelőször hogy mért épp velem történt meg ez az egész,

de tudtam kire támaszkodni és csak ez számít. Ha valaki később majd

megkérdezi hogy mért tettem ezt akkor idő után rá fog jönni hogy ő maga

is ezt tette volna. Nem kellett volna az nap bemennem az erdőbe de nem volt

más választásom. Június 25. e volt az a nap amikor minden szörnyűség  elkezdődött.

 Titkos hangok

Junius.21 Hétfő

Nagyon szerettem Harkányban lakni,szerettem a kisvárosi életet hisz azt szoktam meg. A nevem Noel és most egy időre nagymamámhoz kell költöznöm

Pécsre. Szüleim most éppen a válás közepén tartanak ezért elküldtek engem  otthonról mondván hogy nem akarják hogy halljam a folytonos  veszekedésüket.  Az nem baj hogy eljöttem de nagyon fognak hiányozni a barátaim.

Miközben a kocsiban ültem el gondolkoztam azon hogy mit fogok csinálni a mamámnál hisz ott nincsenek barátaim se ismerőseim nagyon. Inkább csak öregek laknak ott fent a régi kis házukban amik tele vannak emlékekkel és persze furcsa titkokkal amik csak később derültek ki. Garden-völgy nagyon szép hely volt, egy gyönyörű kavicsos út vezetett a hegyre az út bal oldalán folyt egy kis patak aminek a vize kristály tiszta, olyannyira hogy már szinte inni lehetett belőle. Az út jobb oldalán pedig egy régi erdő volt aminek a fái hatalmasra nőttek a nedves talaj miatt. Nagymamám házát már ötszáz méterről is felehet ismerni hisz olyan magasan van. Egy hosszú kő lépcső vezet fel hozzá. Amikor felérsz akkor meg csak gyönyörködsz a csodaszép kilátásban. Ott fent belátod egész Pécset és a friss és hűvös szellő viszont ott a legjobb a hegyen a ház melletti régi erdő miatt. Viszont a meredek dombos udvar körbe lett kerítve magas kő fallal az erdőtől , amit igazából nem értettem sosem mert ott a semmi közepén nem volt rá szükség. A legközelebbi szomszéd száz méterre volt tőlünk a völgy belsejében. Tizenkettő ház volt a kavicsos utcában ami üresen állt és öt ház volt amiben laktak, amin nem csodálkozom mert nagyon magasan volt a völgy távol a várostól.

Amikor megérkeztem és kiszálltam a kocsiból nagyon furcsa érzés tört rám. Régen voltam a völgyben ezért újra meg kellet szoknom a helyet. Utoljára öt éve voltam a mamámnál és akkor elküldött engemet haza csak azért mert levettem a polcáról egy kulcsot aminek a külseje nagyon régi és szép volt. Valamilyen  zárba illet a kulcs de fogalmam sem volt hogy melyikbe, mert nagyon különleges volt a vége. Valószínűleg már elfelejtette az esetett mert ő akarta hogy ide jöjjek Garden völgybe és hogy lakjak pár hónapig nála vagy akár még tovább,ameddig persze helyre nem állnak a dolgok otthon. Mindenesetre nem értem hogy akkor mért zavarta hogy azt a különleges kulcsot fogdosom, talán lehet hogy egy emlék vagy egy ereklye volt neki.

Mikor újra megláttam mamám akkor nagyon örültem neki és persze ő is örült  nekem. Azt mondta hogy mennyek fel a házba és pakoljam ki a cuccaim a táskámból. Elköszöntem apámtól és azt mondta nekem hogy ha baj van ,vagy bármire szükségem lesz akkor csak hívjam fel, hisz megvan a telefonszáma. Azt mondtam neki hogy jól van mindenképpen őt fogom felhívni ha szükségem lesz valamire mert anyám néha túlzásokba esik ha rólam van szó. Mikor felmentem a házba, kipakoltam a táskámból és az ablakomon át, lent az utcán azt láttam hogy valamiről beszél a mamám apámmal. Nagyon érdekesen köszönt el tőle apám. Adott neki egy vastag sárga borítékot. Amikor apám elment a kocsival, lementem mamámhoz és megkérdeztem hogy mi az a boríték. Azt mondta hogy semmi különös csak egy orvosi lelet. Engem persze nem érdekelt de nagyon gyanús volt a dolog hisz apám már több mint öt éve nem beszélt nagyon mamámmal csak telefonon keresztül. Utána meg azt mondta hogy jó hogy újra láthat meg persze finoman elmondta nekem hogy ne menyek be az erdőbe.

-       Mért nem szabad bemennem oda? Mi történhet?

-       Semmi sem csak veszélyes lehet!

-       Tudok magamra vigyázni, tizenhat éves vagyok.

-       Szóval még kiskorú vagy ezért engem vonnak felelőségre. Ne meny be és nem lesz semmi baj.

Nagyot nyelve és szép mosollyal közöltem vele hogy boldog legyen.

-       Nem fogok bemenni az erdőbe az engedélyed nélkül.

-       Jól van.

Amikor mamám már elégedett volt, elmentünk meglátogatni a szomszédokat Klártékat.

Klárt Ágnesről azt kell tudni hogy volt egy lánya  régen, aki  gonosz volt vele nagyon. Ágnes tudta hogy ha szigorúan tartja a lányát olyan pedáns lesz majd mint ő maga. De sajnos a nevelése egyszer csak kudarcba fulladt. 2005 nyarán a lánya Miranda kiszökött otthonról. Valamilyen diszkóba meg hívták és soha többé nem tért haza. Senki sem tudja hogy mi történt vele,azóta az anyjának nagyon rossz kedve van,sőt még többször is öngyilkossági merényletett követett el,mondván hogy fölösleges élnie,a lánya meghalt a férje meg elhagyta. Régóta  már megemésztette a történteket de sosem felejti el.

Mikor az ajtójuknál voltunk már, a mamám így szólt hozzám.

-       Ne hozd fel a témát a lányáról kérlek mert megint sírni fog.

-       Még mindig semmi hír a lánya felől?

-       Semmi. A rendőrség még mindig keresi a lányt de semmi nyoma. Valószínűleg meghalt már.

-       Értem. Azért próbáljuk felfogni pozitívan.

-       Például?

-       Például lehet hogy elszökött ki külföldre a pasijával vagy mit tudom én.

-       Azt nem hiszem.

-       Mért?

-       Mert soha nem mehetett szerencsétlen lány sehova. Iskola után meg mindig haza kellett mennie ezért nem lehetett ideje pasizni.

-       Talán éppen pont ezért szökött el.

-       Nem tudom de próbáljuk elkerülni a témát a lányáról. Oké?

-       Jól van.

Mikor bementünk mamámmal a házba nagyon örültek nekünk. Ott volt Ágnes néninél egy másik szomszéd is Berta néni. Berta néni nagyon kedves volt velem kiskoromban mindig sütött nekem finom süteményeket. Volt egy időszak 2002 tavaszán hogy állást ígértek neki külföldön,ott megismerkedett egy fiúval. Később mikor terhes lett haza költözött vele,azután összeházasodtak.

Nem volt nagyon kedvem ott maradni Ágnes néniéknél hisz folyton csak pletykálkodtak. De mamám azt mondta nekem hogy egy órát kibírok ott aztán meg haza mehetek majd. Berta néni oda jött hozzám és el kezdett velem beszélgetni.

-       Szia Noel. Hogy-hogy ideköltöztél mamádhoz Garden völgybe.

-       Hát anyámék most úgy gondolták hogy jobb ha egy ideig most itt lakok mamámnál.

Mária (Mamám) - Én nagyon örülök hogy itt lehet velem.

Berta néni - Egy ilyen korú gyereknek mint Noel, kín lehet itt lakni a semmi közepén,távol a várostól.

Noel (Én) - Nem. Nagyon jó itt lenni, szép a völgy nagyon.

Mária (Mamám) - Az csak egy dolog,az erdőbe nem mehet be. Megtiltottam neki.

Berta néni - Mért tiltottad meg neki? Ott biztos el tudna lenni az unokámmal Krisztiánnal.

Ágnes néni - Itt van az unokád?

Berta néni - Persze. Most egy ideig itt fog lakni nálam úgy mint Noel. Az anyja és az apja sokat dolgoznak,nem érnek rá vele foglalkozni. Ezért megengedtem hogy  ideköltözzön. Persze ha megtetszik neki Pécs akkor itt maradhat megengedem ,de kell most neki egy barát. Sokan kiutálták az osztályból.

Noel (Én) - Mért?

Berta néni - Azt nem tudom, nem mondja el nekem,de nem volt mindig így. Tavaly még nagyon sok barátja volt.

Noel (Én) - Hát nagyon sajnálom.

Berta néni - Próbálj vele barátkozni. Biztos megértenétek egymást.

Mária (Mamám) - Persze mit nem,hogy ő is bemenjen az erdőbe.

Berta néni - Nem történik ott semmi. Krisztián nem viszi őt a veszélyes részekre.

Mária (Mamám) - Ja aztán a végén sosem tér vissza ő sem.

Ezután Ágnes néninek nagyon rossz kedve lett. Mamám bocsánatot kért tőle de hiába, elkezdett sírni is. Próbálták vigasztalni de nem sikerült egyre jobban zokogott. Mamám megkért hogy mennyek vissza a házba és amíg ő távol lesz pakoljam inkább össze a szobám.

Mikor haza értem és rendbe tettem a szobám ,közbe különös hangokat hallottam a padlásról. Mintha egy időzített bomba lett volna, a furcsa hangot nem tudtam hova tenni. Ezért utána néztem hogy mi lehet ez.

Hátra mentem a ház mögé mert ott volt egy pincedomb,gondoltam biztos ott lehet megközelíteni a padlásajtót,mert a domb egészen a tetőig ért. Egy órán keresztül kerestem a padlásajtót de sehol sem találtam. Olyan mintha nem lenne padlás vagy mintha befalazták volna az ajtót. Biztos van ott valami amit nem kéne megtalálnom? Csak ez a kérdés járt a fejemben végig. Sokáig nem foglalkoztam vele,vártam hogy mikor jön haza mamám. Úgy volt , hogy ha hazajön akkor bevisz a városba és veszünk új dolgokat a szobámba. Már két óra eltelt és a mamám még mindig nem jött haza Ágnes néniéktől , ezért felhívtam és megkérdeztem hogy mikor jön.

-       Szia! Mikor megyünk a városba?

-       Jaj el is felejtettem. Sajnálom

-       Nem gond.

-       Ma már nem megyünk sehova, kezd sötétedni.

-       Jó és mikor jössz haza?

-       hát egy olyan két óra múlva.

-       Jól van. hello

-       Szia.

 

Unatkoztam nagyon és mivel felhívtam a mamám is hogy mikor jön haza,ezért úgy döntöttem hogy egy kicsit benézek az erdőbe. Hisz még is, mi történhetne ott velem?

Átöltöztem és elindultam a völgy erdejébe. Nagyon sötét volt az erdő a magas fák miatt és nagyon szép volt a völgy a pataktól. Sok fa ki volt dőlve, és látszott a fákon is hogy nagyon öreg az erdő. Friss volt a levegő a nedves talajtól,  és szépek voltak a sziklák a hegyalján.

Gondoltam felmegyek a völgy aljáról a tetejére ezért elindultam felfele. Nagyon meredek volt a hegy oldala ezért nagyon csúsztam, próbáltam kapaszkodni amibe lehetett. Kevés sikerrel de felértem a tetejére. Nagyon szép volt minden,bár a várost nem láttam a fák miatt de a völgy fentről csodás volt. Tovább mentem a hegy tetején és messziről láttam egy nagy szakadékot.  A szakadék szélén ült egy fiú, a haja fekete volt , piros póló volt rajta és egy térd nadrág. Oda mentem hozzá és elkezdtem vele beszélgetni.

 

-       Hello.

-       Szevasz.

-       Biztos te vagy Krisztián.

-       Igen. Na és?

-       Csak mondtam. Mamád mesélt rólad.

-       Úr isten már megint mit mondott?

 

Nem tartottam nagyon barátkozó embernek de miután tovább beszélgettünk elég jó fejnek tűnt.

 

-       Semmit csak azt hogy egy ideig itt fogsz lakni.

-       Ja. Mért? Baj?

-       De hogy baj. Én is ideköltöztem. Egy ideig nem megyek haza mert családi gondok vannak otthon.

-       Anyád húsz pasival kavar vagy mi?

-       Tessék?

-       Csak vicceltem.

-        Nem unalmas itt lakni?

-       Nem. Sokat szeretek sétálni az erdőbe,de még jó sok helyet nem ismerek.

-       Az jó.

-       Ha gondolod holnap elmehetünk valahova. Találtam tegnap a hegy tetején egy tavat.

-       Tavat?

-       Ja. Eléggé elhagyatott volt.

-       Jól van elmehetünk,de a mamám nem tudhatja meg hogy bejöttem az erdőbe mert akkor nagyon mérges lesz.

-       Oké. Nem fogja megtudni. Jössz akkor ?

-       Mehetek. Különben sincs más dolgom. De most mennem kell mert kezd sötétedni a mamám meg keresni fog.

-       Olyan mint ha még egy pisis lennél.

-       Mert?

-       Hát mert nem enged be az erdőbe. Nem tizenkét hanem tizenhat éves vagy nem?

-       De.

-       Hát akkor meg ne is törődj vele. Itt nem lehet megtiltani senkinek hogy ne menyen be az erdőbe. Hisz az egész völgy egy erdő.

-       Van benne igazság. De egyenlőre is amiről nem tud az nem fáj. Valahogy kiszökök.

-       Jól van holnap délután kettőkor itt. Oké?

-       Jól van. Örülök hogy megismertelek amúgy a nevem Noel.

-       Te meg tudod hogy engem hogy hívnak. Na szevasz.

-       Hello.

Sietve ahogy csak tudtam haza értem,mamám még nem volt otthon és akkor megint halottam valamit a padlásról. Azt hittem hogy megint csak képzelődök de egyre hangosabb volt ,mintha egy óra ketyegne. Tíz perc múlva már a mamám is otthon volt. Az óra ketyegés megszűnt ,mintha csak én hallhatnám. Mikor a mamám haza jött felbontotta a sárga borítékot és ijedten nézte hogy mi van a papíron. Oda mentem hozzá és elkezdtem vele beszélgetni.

-       Minden rendben?

-       Persze. Csak meglepődtem. De nincs semmi gond.

-       Min lepődtél meg ennyire.

-       Nem fontos.

-       Jól van.

-       Na és mit csináltál itthon amíg én távol voltam?

-       Csak összepakoltam a szobám.

-       Tényleg? Nem úgy tűnik.

-       Figyelj! Lehetséges hogy a padláson szól valami vagy esetlek ketyeg?

-       A padlásra évek óta nem jár fel senki. Utoljára én voltam fent és akkor lezártam.

 

Nem akartam belemenni nagyon ebbe a beszélgetésbe de muszáj volt mondanom neki.

-       Nincs padlásajtó!

-       Tudom. El van rejtve. Mit kerestél ott fent?

-       De mért zártad le? Mi van ott?

-       Mi ez a sok kérdezgetés. Történt valami?

-       Nem csak azt hittem hogy megbolondultam. Sajnálom.

-       Mért hitted azt?

-       Különös hangokat hallok fentről.

-       Értem. Nyugodj meg! Biztos csak az egerek.

-       Oké.

-       Főzzek egy teát?

-       Nem kell kösz. Azt hiszem most ledőlök.

-       Meny csak.                                                                                 

-       Szia

-       Jó éjszakát!

Bementem a szobámba,megágyaztam és lefeküdtem az ágyamba. Próbáltam aludni de nem tudtam. Az a hang ismét megszólalt a padlásról és csak egyre hangosabb  és hangosabb lett.

Figyelem !!!! Ha érdekel a történet lépj be az eredeti honlapjára. http://secretsofthegardenvalley.blogspot.hu/ 

Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
A Garden völgy titkai - © 2008 - 2024 - secretsofthegardenvalley.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat